Az első kérdésre jóval egyszerűbb válaszolni. A jelenleg általánosan elfogadott elmélet szerint a hang a macskák gégéjében jön létre, a hangszalagok ritmikus megfeszítésével és elernyesztésével. Az agy a hangszalagokhoz futó idegekkel üzenetet küld, amelynek hatására a szalagok másodpercenként hússzor-harmincszor is megfeszülnek, majd elernyednek. Mivel az agy ezeket az üzeneteket a be- és kilélegzés során is folyamatosan küldi, ezért a doromboló hangot folyamatosnak érzékeljük. 

Külön érdekesség, hogy bár a macskaféléken kívül más állatok nem tudnak dorombolni, azonban közülük sem mindegyik képes erre. Az oroszlán, a jaguár, a tigris és a leopárd különböző alfajai például nem, cserébe nekik sajátjuk a jellegzetes ordításuk. Dorombolásra a cicákon kívül a puma, az ocelot, a gepárd és a hiúz képes.

Jóval nehezebb kérdés azonban a második, amely a jelenség okát firtatja. Annyit biztosan tudunk, hogy a dorombolás önkéntelen reflex, vagyis a cicáknak nincs felette kontrolljuk, azt mindenképp egy adott helyzet, vagy valamilyen inger váltja ki.

A macskák dorombolását leginkább az örömhöz, a jó érzéshez társítjuk. Kevésbé ismert tény azonban, hogy a cicák olykor fájdalom érzése alatt is dorombolnak (például ellés vagy fialás közben).

Ebből következhet egy népszerű, és kutatásokkal részben már megtámogatott elmélet, miszerint a dorombolás öngyógyító mechanizmus, 25-150 hertzes rezgései ugyanis segíthetik a sérült mozgásszervek felépülését. Továbbá bebizonyosodott, hogy a dorombolás csökkenti a vérnyomást és a depressziót. Ennek következtében sok helyütt sikerrel használják a cicákat terápiás állatokként. Ez alapján a legvalószínűbb magyarázat, hogy a dorombolás segítségével a macskák képesek megnyugtatni magukat, és valószínűleg ezért dorombolnak abban az esetben is, ha fájdalmaik vannak.

De annak a lehetősége is felmerül már, hogy a macskák dorombolással jelezhetnek egymásnak, ha biztonságosnak ítélik a helyzetet, egy másik teória azt veti fel, hogy az anyamacskák dorombolása eredetileg a kismacskák nyávogását hivatott elnyomni, jobb védelmet adva a kölyköknek az esetleges ragadozók elől.

Mindezeknek a nagy része viszont még mindig csak – hol jobban, hol kevésbé alátámasztott – elmélet. A tény az, hogy a dorombolás oka a tudomány számára a mai napig rejtély.

Kép: unsplash.com