Néha mindenkinek szüksége van egy fejből kibámulós, semmit sem csinálós napra. Amikor zsigerből érezzük, hogy ma mindenkinek az lesz a legjobb, ha kicsit békén hagy, mert nem leszel túl hasznos tagja társadalomnak. Van az úgy, hogy a rohanás közepette észre sem vesszük, hogy milyen tempót diktálunk saját magunknak és akkor jön a kapitány - az agyunk személyében -, aki mondja, hogy most egy kicsit húzzuk be a féket.

Na ekkor van az, hogy jó ötlet ráhallgatni és visszavenni a tempót. Van, aki ilyenkor abszolút sarokba dobja a kötelezőket is. Ez persze annyira nem tanácsos, de néha tényleg többet nyerhetünk egy kis lustálkodással, mint amennyit veszthetünk. Azért ezek a satufék napok ne foglaljanak el túl sokat a naptárunkban, inkább törekedjünk az arany középútra.

A már sokat emlegetett lustálkodásra emlékezik ma világ. Tegyünk hát mi is így, ha mást nem, majd hazaérve egy kád vízben, vagy a kedvenc sorozatunkat bámulva a képernyő előtt, kinek mi….