Radikálisan átírhatja az egyetemi jelentkezés szokásait a brit Institute for Fiscal Studies múlt héten publikált tanulmánya. Eddig a fő szempont mindenkinek az volt, hogy valahogy kerüljön be egy jó, vagy legalábbis a közmegegyezés által jónak tartott, nagy hírű egyetemre, és ott szerezzen egy diplomát, mindegy milyen eredménnyel. A kutatók szerint azonban nem minden a vágyott papír, és nem biztos, hogy később kifizetődik, ha az egyetem hírnevét minden más elé helyezzük. Nyugodtan figyelembe lehet, sőt ajánlott olyan szempontokat is figyelembe venni, mint például az egyetem elhelyezkedése, vagy épp a tandíj. Ez még akkor is igaz, ha az oktatás színvonala általában jobbnak mondható az adott elit egyetemen, hiszen hiába a jó hírnév, ha a diploma eredménye azt sugallja, hogy az illető épp csak átcsúszott a vizsgán.

A kutatás során egészen 2002-ig visszamenőleg vizsgálták a diploma eredménye, az egyetem és a későbbi fizetések összefüggéseit. Ez alapján arra jutottak, hogy a jó eredménnyel vézgzettek 30 éves korukra jobb fizetést kaptak, mint azok, akik rosszabbal. Ezt az sem tudta megváltoztatni, ha a rosszabb eredményű diplomát egy nagy hírű egyetemen szerezték. A fizetési különbség a vizsgált adatok alapján átlagosan 15% volt.

A különbséget az egyetemmel ellentétben lényegesen befolyásolta azonban, hogy milyen területen folytattak tanulmányokat. Bizonyos szakokok esetében, mint például a jog, közgazdaságtan, vagy számítástechnika, az eredmény nagy hatással volt a keresetre. A más szakokon végzetteknél is volt különbség, de ott jóval kisebb mértékben.

Ez alapján a kutatók az tanácsolják, hogy a jelentkezők ne stresszeljenek annyit azon, hogy sikerül-e bejutniuk a vágyott intézménybe. Nyugodtan válasszanak egy kevésbé híres, helyi egyetemet, ha az nekik kevesebb áldozathozatallal jár. A végén pedig még jobban is járhatnak, mint azok, akik egy nehezebb egyetemre mentek, de nem sikerült jó eredménnyel végezniük.

Forrás: The Guardian