Általában véve a központosítás csökkentése és a rugalmatlan, életidegen szabályok eltörlése jellemzi az átalakításokat. Ennek köszönhetően mind az egyetemek, mint a felvételizők helyzete kicsit könnyebb lesz jövő évtől. Mutatjuk a fontosabb változásokat:

Nincs többé kötelező emelt érettségi

Ez ugyan nem túl régi szabály, hiszen csak 2020-ban vezették be, hogy minden felvételizőnek kötelező emelt szintű érettségi, de már búcsút is inthetünk neki. „A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik meg. Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük” – így foglalta össze a változást az Oktatási Hivatal. Bár papíron ez tényleg kedvezmény, azért érdemes számítani rá, hogy a legtöbb felvételizőnek bizony szüksége lesz rá, mivel az egyetemek saját hatáskörben ugyanúgy kérhetik, a jobb képzéseken pedig teljesen biztos, hogy alapelvárás marad továbbra is, sőt az adott intézmény döntése alapján akár több emelt szintű vizsgát is le kell tenni a bekerülés érdekében.

Eltörlik a központi minimum ponthatárt

Sokkal rugalmasabb lehet a felsőoktatás a pontozásos rendszer átalakítása után. Eddig ugyanis 280 pont volt a minimum, aki ezt nem érte el, nem kerülhetett be diplomát adó képzésre (a felsőfokú szakképzésekre 240 volt az alsó határ). Jövő évtől azonban ez is az intézmények hatáskörébe kerül, akik szabadon választhatják meg a ponthatárt, vagy akár úgy is dönthetnek, hogy nem szabnak ilyen  feltételt a jelentkezéshez. Így várhatóan számos egyetemre a korábbinál jóval könnyebb lesz bekerülni.

Már nem fog számítani a természettudományos tárgyak eredménye

Újabb rugalmatlan szabály lazul azzal, hogy már nem nézik mindenkinek, hogy milyen jeggyel zárta a tanulmányait biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából vagy más természettudományos tárgyból. Eddig ezek akkor is sorsdöntőek lehettek, ha például művészeti, bölcsész- vagy éppen jogi területen próbált továbbtanulni valaki. Mostantól azonban a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, és az idegen nyelv mellett, az egyetem által választott további tárgy osztályzatai és vizsgaeredményei számítanak majd. Tehát az adott szakterületen képzést nyújtó intézmények továbbra is kérhetnek természettudományos tárgyat, de ez valószínűleg senkit nem ér váratlanul aki oda jelentkezik. Viszont például a bölcsészeknek végre nem kell egy számukra teljesen irreleváns tárgyból érettségizni.

Az egyetemek dönthetnek a pluszpontokról is

Az új felvételi rendszerben továbbra is 100 pluszpontot lehet szerezni, arról viszont, hogy pontosan miért jár majd pluszpont, az egyetemek és a főiskolák szakonként döntenek majd. Ez azt jelenti, hogy akár felvételi vizsgát is szervezhetnek, de emelt szintű érettségiért, kompetenciatesztért, nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért, de akár munkatapasztalatért is adhatnak majd pontokat.