Az 54 különböző szakterületet magába foglaló listát 2017 óta állítják össze. Ennek során figyelembe veszik az egyetemek kutatóinak a publikációs tevékenységét, a közlemények számát, azok megjelenési helyét, idézettségét, valamint a nemzetközi együttműködésekben készült közlemények arányát. Emellett számít az is, hogy az adott szakterületen mennyi jelentős díjat tudhat magáénak az intézmény. Az idei rangsorban 93 ország/régió 4000 egyeteméből több mint 1800 szerepel.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Fizika (101-150.)
• Matematika (201-300.)
• Pszichológia (201-300.)
• Meteorológia (301-400)
• Biológia (401-500.)
• Ökológia (401-500.)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Matematika (301-400.)
• Mechatronikai mérnöki terület (201-300.)

Debreceni Egyetem

• Fizika (301-400.)
• Környezettan (401-500.)

Semmelweis Egyetem

• Biológia (401-501.)
• Humánbiológia (301-400.)
• Klinikai gyógyszertudományok (201-300.)
• Fogorvosi terület (151-200.)
• Gyógyszertechnológia (201-300.)

Állatorvostudományi Egyetem

• Állatorvos-tudományok (201-300.)

Szenti István Egyetem

• Állatorvos-tudományok (201-300.)

Pécsi Tudományegyetem

• Klinikai gyógyszertudományok (201-300.)
• Közegészségügyi terület (401-500.)

Szegedi Tudományegyetem

• Klinikai gyógyszertudományok (401-500.)
• Fizika (301-400.)

Budapesti Corvinus Egyetem

• Gazdaságtudomány (301-400.)
• Politikatudomány (301-400.)

Közép-európai Egyetem

• Gazdaságtudomány (151-200.)
• Politikatudomány (76-100.)
• Pszichológia (201-300.)
• Közigazgatás (101-150.)

A legtöbb első helyezést egyébként amerikai egyetemek érték el, amelyek 30 szakterületen kerültek a világranglista első helyére, míg a kínai intézmények - kettővel növelve első helyeik számát - 13 szakterületen bizonyultak a legjobbnak. Idén összesítésben a Harvard áll az élen 15 első hellyel, míg a Massachusetts Institute of Technology (MIT) 6 szakterületen került a dobogó legfelső fokára.

Forrás