11 civil szervezet kezdeményezésére idén meghirdették az Önkéntesség Magyarországi Évét. Ennek kapcsán jártunk utána, hogy jelenleg mi is a helyzet az önkéntességgel itthon.
Március 25-én, egy, a Székesfehérvári önkormányzat által rendezett online-konferencia keretén belül kezdődött meg az Önkéntesség Magyarországi Éve. A rendezvényt Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár és dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. Az eseménysorozat célja az önkéntesség hazai népszerűsítése, amely egy évek óta tartó folyamat betetőzésének is tekinthető. Na de hogy is áll az önkéntesség helyzete Magyarországon?
Talán a legfontosabb változás, ami egyben kifejezetten jó hír, hogy az utóbbi években markánsan fiatalodott a hazai önkéntes állomány. Ennek a hosszú ideje tartó tendenciának tudható be, hogy mostanra a 18-29 éves korosztály az egyik legaktívabb az önkéntesség szempontjából, a nyugdíj előtt álló 50-59-es korosztály mellett. Jelenleg minden harmadik ember végzett már valamilyen önkéntes munkát, a rendszeresen önkénteskedők száma pedig megközelíti az egymillió főt.
A lehetséges önkéntesek legnagyobb akadálya az időhiány, valamint a megszólítás hiánya. Vagyis bár sokan szeretnének önkénteskedni, de a munkájukból kifolyólag nem tudják megtenni, vagy csak egyszerűen nem jutnak el hozzájuk azok a szervezetek, amelyek ilyen lehetőséget kínálnak. ez utóbbi leküzdése az Önkéntesség Évének egyik célja.
Megkeresésünkre Rácz Zsófia elmondta, hogy a fiatalodás egyik fontos forrása a 2016 óta kötelező Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ). A közösségi szolgálat során a diákok számos olyan képességekkel gazdagodhatnak, melyek segítséget nyújthatnak a pályaválasztásban, valamint a későbbi munkakeresés során is nagyon hasznosak lehetnek.
Az érkező visszajelzések alapján azok a diákok, akik középiskolás korukban részt vettek ilyen szervezett, személyes kapcsolatokra épülő programban, azok a felsőoktatási éveik alatt nagyobb arányban kapcsolódnak be valamilyen önkéntes tevékenységbe, így az iskolai közösségi szolgálat az „önkéntesség előszobájának” tekinthető.
A világjárvány jelenleg ugyan megnehezíti a közösségi szolgálatban részvevő diákok és szervezetek dolgát. Az ő segítésükre rendezte meg az Erzsébet Ifjúsági Alap az IKSZ szakmai napot és börzét, melyen különböző szervezetek osztották meg egymással, hogy ők hogyan birkóztak meg a járvány nyújtotta nehézségekkel. Emellett közvetlenül tájékozódhattak az Oktatási Hivatal képviselőjétől az állam által nyújtott lehetőségekről.
Jelenleg a legnagyobb visszatartó erő a fiatalabbaknál a fentebb már említett időhiány és az elégtelen megszólítás mellett a megfelelő társaság hiánya. Ez azonban egyrészt az IKSZ, másrészt az önkéntesek átlagéletkorának csökkenése miatt idővel mérséklődhet.
Abban minden szereplő egyetért, hogy a hazai önkéntes szektoron van még mit fejleszteni. A legnagyobb problémaként az önkéntességgel kapcsolatos kommunikáció. De ugyanígy fontos az önkéntesek számára, hogy legyenek helyi érdekeltségű önkéntes programok, valamint, hogy azok minél sokszínűbben legyenek.
