Az internet rengeteg remek lehetőséget kínál a felhasználók számára szórakozásra és új ismeretek megszerzésre, ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni, mivel az adathalászat komoly veszélyt jelent böngészőkre. Az internetes bűnözők sok esetben nem is saját felhasználásra lopják el a bizalmas információkat, hanem hogy jó áron eladják azt.
Az adathalászat, másnéven „phishing” (kiejtése: fising, a halászat szóra hasonlít) lényege abban rejlik, hogy az adathalászok - valamilyen online csatornán keresztül, például e-mailben, azonnali üzenetben vagy éppen szalagcím hirdetésekben – egy látszólag teljesen eredeti, valójában pedig egy hamis weboldalra irányítják a felhasználót, ahol arra kérik, hogy adja meg bizalmas adatait. Habár már sokunk hallott az adatlopással kapcsolatos bűncselekményekről vagy talán áldozatul is estünk ilyennek, a jelek szerint mégis viszonylag kevesen vagyunk tisztában a tőlünk ellopott adatok sorsáról és értékéről.
(Forrás: www.freepik.com)
Egy Európában lezajlott reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 59%-a tisztában van azzal, hogy a vállalatok kereshetnek azon, ha eladják a személyes adatainkat. Ugyanakkor a válaszadók csaknem 50%-a nem tudja, hogy mennyit érnek ezek az adatok akár az adott cégnek, akár a bűnözőknek, így az adatbiztonsághoz való hozzáállásuk is elég esetleges, amivel megkönnyítik a bűnözők számára az adatlopást. A legtöbb belépési adat végül a dark weben (sötét internet) köt ki, ahol a hackerek pénzért eladják őket.
(Forrás: www.pcworld.hu)
Egy kutatás szerint több mint 15 milliárd felhasználónév-jelszó pár kering az internet sötét oldalán, melyek nagyjából 100 ezer adatszivárgásból származhatnak, amelyből 5 milliárd teljesen egyedi. Ezek között is találni értékeset és kevésbé értékeset, ennek megfelelően változik az árfolyamuk is. Nagyon keresettek a különböző antivírus szoftverekhez tartozó felhasználói adatok, amik átlagban 7 ezer forint környékén találnak gazdára. A bűnözők akár 15 ezer forintért is eladhatják egy személy teljes digitális életét, többek között a közösségi média fiókokból lopott adatokat, illetve a szerverekhez és távoli számítógépekhez való hozzáféréseket. A banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokhoz tartozó adatok kerülnek a legtöbbe, ezekért átlagosan 21 ezer forintot is elkérhetnek. Ha el akarjuk kerülni, hogy egy adatpár kiszivárgása, ellopása (felhasználónév és jelszó) az összes digitális személyazonosságunkat bedöntse, akkor soha ne használjuk ugyanazt a jelszót különféle weboldalakon vagy szolgáltatáshoz. Ahhoz, hogy erős jelszavakat hozzunk létre, használjunk jelszókezelő alkalmazást.
