Az elemzésben arról írtak, hogy már most fel kell készülni a következő évtizedek szélsőségeire, mert a klíma megváltozása és az időjárás szélsőségei fogják meghatározni a következő évtizedet a mezőgazdasági ágazatban Magyarországon is. Egyszerre kell felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyáron.

Az is nagy problémát jelent, hogy az öntözés önmagában nem jelent elégséges megoldást a szárazságra és az aszálykárokra. Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségire felkészülni, ha több alternatív technikát és technológiát egyszerre vet be a hazai agrárszektor, illetve a központi döntéshozatal a szakemberekkel, kutatóközpontokkal, gazdálkodókkal kooperálva régiónként, helyi szinten próbál megoldást találni és segítséget nyújtani.

Az egyik legégetőbb problémának a célzott felszíni és felszín alatti víztározást nevezték, melyre minél hamarabb megoldást kell találni. Ezeket a készleteket a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célokra lehetne majd felhasználni. Másik megoldás a lehulló csapadék betározása. A felszíni vízvisszatartás különböző formái ugyanis a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei közé tartoznak.

Megállapításuk szerint a sikeres mezőgazdaság jövője a digitalizáció és a robotizáció, azaz a precíziós eszközök alkalmazása, mivel ez már a vetésnél jelentősen befolyásolni tudja annak hatékonyságát, illetve később az állomány fejlődésének dinamikáját is. További megoldás lehet a kutatók szerint az is, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba, például az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire.

Reneszánsza lehet jelenlegi haszonnövényeink esetében a kevésbé produktív, de stressztűrőbb, rövid tenyészidejű fajták újból termelésbe fogásának, például egyes szójafajtáknak vagy a tönkölybúzának. Az idei és tavalyi aszály felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen. A szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával - vélekedtek az elemzésben.

Forrás: MTI