Vajon hányan ismerik a Filter Bubble kifejezést? Talán, ha úgy mondom buborék hatás vagy szűrőbuborék, lehet, hogy ismerősebb. Ha nem hallottál róla, mindenképpen olvasd el a következő cikket, mert lehet, hogy te is buborékban élsz, csak nem tudsz róla.
A Filter Bubble kifejezés Eli Parisertől származik, aki a 2011-ben megjelent Szűrőbuborék: Amit az internet rejteget előled című könyvében említett meg. A jelenség egy intellektuális elkülönülés (izoláció), amelyet internetes oldalak algoritmusai eredményeznek. Lefordítva, a kattintásaink, kedveléseink és böngészési szokásaink alapján készítenek rólunk egy profilt, majd ezt felhasználva az algoritmusok csak olyan információt kínálnak fel nekünk, amely a profil alapján valószínűleg érdekelhet minket és kedvelni fogjuk. Tehát a szűrőbuborék következtében lényegesen kevesebb olyan tartalmat láthatunk, amelyek szembe mennek a véleményünkkel, ellenben sokkal többet láthatunk olyanokból, amelyek az érdeklődési körünknek megfelelnek. A Filter Bubble jelenség legsúlyosabb következménye, hogy a buborékba zárt felhasználó az internet sajátos algoritmusainak következtében egy alternatív világba csöppenhet úgy, hogy erről nem is tud.

(Kép: https://www.sticky.digital/danger-of-living-in-a-filter-bubble/)
Hogyan kerülhetünk bele egy buborékba? A válasz sajnos az, hogy nagyon könnyedén és egyszerűen. Beírjuk a böngészőbe, hogy fogyás, amelyre kiad rengeteg oldalt. Miután rákattintottunk egy fogyókúrával kapcsolatos oldalra, a keresőbe beírt szót, illetve a számítógépünkkel kapcsolatos információkat a böngésző elküldi annak az oldalnak, amelyre rákattintottunk. Így az oldal egyedileg beazonosíthat minket (profilt készít rólunk), ráadásul az oldalakon reklámoznak más oldalak is és ezek is profilt gyártanak rólunk. Ezért, ha sokszor érdeklődünk fogyással kapcsolatos oldalak után nem fognak békén hagyni minket az ilyen típusú reklámok.

(Kép: https://blogs.tribune.com.pk/story/87186/living-in-online-filter-bubbles/)
A buborék hatás egyik legszembetűnőbb és legjobban megfogható negatív következménye a világról alkotott kép torzulása lehet. Könnyedén megeshet velünk is, hogy egy hírportálon megjelent bűnügyi cikkre rákattintva másodpercekkel később már több száz bűnügyi hírt kapunk itthonról és nagyvilágból, amit innentől kezdve folyamatosan feldob nekünk a közösségi oldal és a böngésző. Mivel a nap 24 órájában ilyen híreket kapunk azt gondolhatjuk, hogy a világ erőszakos és talán félelemérzet is úrrá lehet rajtunk egy idő után. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nemzetközi bűnügyi statisztikák szerint az elmúlt száz esztendőben a halálos bűncselekmények száma dinamikusan csökken és az elmúlt 10 évben a számuk - a mérések megkezdése óta - a legalacsonyabb szintet érte el.

(Kép: https://www.cardschat.com/news/ggnetwork-bubble-protection-83231)
Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy a filter buborék kipukkadjon?
