A nagymértékű digitalizációs folyamat során eddig a képek harmadával, mintegy 50 ezer képpel végeztek.
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) hatalmas, összesen 160 ezer képből álló gyűjteményének egy részét olyan klasszikus művészek alkotásai teszik ki, mint például Dürer vagy Goya, de vannak köztük természetrajzi ábrák, és modern rajzok is. Ezek többsége papírra készült, így kifejezetten sérülékenyek, speciális tárolást igényelnek, ezért nem is lehet őket folyamatosan kiállítani.

Albrecht Dürer: Rhinocerus, 1515. Kép forrása: ethz.ch
Emiatt nagyon fontos a jelenlegi digitalizálás, melynek végeztével akkor is meg lehet majd nézni a képeket, ha azok nincsenek kiállítva, hanem védett helyen vannak. Bár a digitalizált változaton nincs jelen a kép mérete, nem látható a nyomási technika, vagy épp a papír törékenysége, ám bármikor bele lehet nagyítani, így olyan részletek is elérhetővé válnak, melyek személyesen nem láthatóak.
Ahhoz, hogy a teljes gyűjtemény bekerüljön a digitális tárba, még évek kellenek majd. A gyűjteményvezető szerint, évi 12 ezer képpel számolva 2031-re lehet kész a teljes múzeumi anyag digitalizálása. A szkennelés sorrendjéről leginkább technikai alapon döntenek, de egyes, különösen fontos művészek alkotásai (pl. Piranesi) elsőbbséget élveznek, emellett minden újonnan kapott képet már rögtön a beérkezésekor digitalizálnak. A folyamat eddigi eredményeit itt lehet megnézni.
Forrás: ethz.ch
