A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor azt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtévesztő lehet a számítógép-felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb kártevő szoftverekhez, mint például a férgekhez képest, amivel sokszor összetévesztik őket.

(Forrás: www.pcworld.hu)

A férgek olyan programok, amelyek saját magukról küldenek másolatokat egyik eszközről a másikra egy hálózaton (e-mail) keresztül.  Sok féreg úgy lett kialakítva, hogy vonzónak tűnjön a felhasználóknak: képnek, videónak, alkalmazásnak vagy más típusú hasznos programnak, vagy fájlnak tüntethetik fel magukat. A megtévesztés célja, hogy a felhasználót rávegye a féreg telepítésére. Telepítése után a féreg az eszköz fizikai erőforrásait felhasználva másolatokat hoz létre saját magáról, majd elküldi ezeket a másolatokat más eszközöknek, amelyeket el tud érni (a férgek a névjegylista e-mail címein keresztül terjednek). Nagy mennyiségű féregmásolat küldése esetén az eszköz teljesítménye romolhat vagy a hálózati kapcsolat is megszakadhat. Egyes férgek módosíthatják a számítógépen tárolt fájlokat, más káros alkalmazásokat telepíthetnek vagy adatokat tulajdoníthatnak el.

(Forrás: www.freepik.com)

Az első férget 1978-ban készítette el a Xerox két kutatója. Az első széles körben is ismertté vált féreg a Morris-féreg volt, melyet a Cornell Egyetem egyik diákja, Robert Tappan Morris készített el. 1988. november 2-án került ki a szabadba és a korabeli internetre kapcsolt számítógépek közül sokat megfertőzött. Morrist az amerikai bíróság a három év felfüggesztett börtönbüntetésre, közmunkára és 10 000 dolláros pénzbírságra ítélte. 2010-ban fedezték fel az eddigi legkifinomultabb és legveszélyesebb programot, a Stuxnet férget, amelyet azóta is az első kiberfegyverként tartják számon.  Öt szervezetet ért támadás, amelyek közül négy Iránban tevékenykedett és nyersanyag, illetve alkatrész-ellátással foglalkozott. Az ötödik megtámadott szervezet urándúsító centrifugákat állít elő. Az amerikai támadók azt remélték, hogy ezek a szervezetek adatokat cserélnek az ügyfeleikkel – például az urándúsító létesítményekkel – és ezáltal a malwaret el tudják juttatni a célpontokba, ahol információkat szolgáltathatnak és kárt tehetnek a rendszerben. A támadás sikeres volt és a kiszivárgott adatokból tudta meg a világ, hogy Irán atombomba előállítására készül.  

(Forrás: www.24.hu)

Sajnos a férgek sokkal életképesebbek, mint a vírusok. Az internet széles körű hozzáférhetősége miatt kibocsátásuk után már néhány órán – akár néhány percen – belül a világon bárhol felbukkanhatnak. Az önálló és gyors replikációra való képességük más kártevő szoftvereknél lényegesen veszélyesebbé teszi őket. Amennyiben a számítógépünk féreggel fertőződött meg, ajánlatos törölni a fertőzött fájlokat, mivel azok nagy valószínűséggel tartalmazza azt a kártékony kódot, amely reprodukálhatja magát. Mindemellett az alábbi jótanácsokat tartsuk be, hogy megelőzzük az online bűnözők támadásait:

1. Tartsuk naprakészen számítógépünket és szoftvereinket.
2. Járjunk el körültekintően, mielőtt egy-egy linkre kattintunk vagy letöltünk valamit.
3. Legyünk körültekintőek az e-mailben kapott mellékletek vagy képek megnyitásakor.
4. Ne bízzunk meg az olyan előugró ablakokban, amelyek valamilyen szoftver letöltésére szólítanak fel. Korlátozzuk a fájlmegosztási tevékenységünket.
5. Használjunk védekező szoftvert.