Egy közelmúltban publikált kutatás szerint Magyarországon a többség a környezetében már tapasztalt olyan online zaklatást, amelyet a nőknek kellett elviselniük. Ráadásul az elkövetők sokszor nem vadidegenek közül kerülnek ki, hanem barátok, ismerősök vagy közeli hozzátartozók.
A 23 országra kiterjedő, 13-74 évesek körében végzett 2018-as felmérés az internetes zaklatás témakörét dolgozza fel. Az eredmények elszomorítók: 10-ből 9 magyar megkérdezett számolt be családtagjával vagy barátjával történt internetes incidensről, amely több mint 10%-kal magasabb a vizsgált országok 80%-os átlagánál.

(Grafika: Fecske Gábor László)
A veszélyforrások közül a nem kívánt kapcsolatfelvétel a leggyakoribb: a magyarok 57%-a szembesült ezzel, amely 16%-kal magasabb a felmérésben résztvevő többi ország átlagánál. Ezt követte a rosszindulatú bánásmód, melyben a magyarok 38%-a érintett, míg a globális érték csupán 21%. Trollkodásra a magyarok 25%-a, gyűlöletbeszédre 20% panaszkodott, szemben a globális 19 és 16%-kal.

(Grafika: Fecske Gábor László)
Ugyanakkor a szexuális tartalmú esetekben a hazai megkérdezettek a világátlagnál kevesebbszer voltak érintettek. Magyarországon a zaklatás különösen a nők körében gyakori jelenség: 10-ből 7 nőnek volt már ilyen tapasztalata, ők jellemzően a nem kívánt (szexuális jellegű) kapcsolatfelvétellel szembesültek.

(Grafika: Fecske Gábor László)
A felmérés egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy az online szexuális zaklatást elkövetők 33%-a családtag, barát vagy közvetlen ismerős. Az esetek 40%-ban az elkövető és az áldozat között csupán online kapcsolat áll fenn, míg a válaszadók mindössze 27%-a találkozott az elkövetővel a való életben - szemben az 53%-os nemzetközi átlaggal.

(Grafika: Fecske Gábor László)
Az atrocitások következményeit tekintve, a megkérdezettek több mint fele az első helyen említi a bizalom csorbulását az online közegben, ezt követi a növekvő stressz és a közösségi média visszafogottabb használata.

(Grafika: Fecske Gábor László)
Szakemberek szerint az elszomorító adatok egyik oka a fiatal korban elmulasztott széleskörű online tájékoztatás hiánya lehet.
