Legalább is reménykeltőek egy texas-i kutatócsoport eredményei, akik egy műanyagevő baktérium enzimjét alakították át egy algoritmus segítségével. Így elérték, hogy az a korábbi kísérletek során tapasztaltaknál jóval gyorsabban, és hatékonyabban pusztítsa a műanyagot.

A most felturbózott baktériumot eredetileg japán tudósok fedezték fel még 2016-ban, egy újrahasznosító üzemben, ahol a kis mikroorganizmus a PET-palackokat dézsmálta. És bár a felfedezés akkor is nagy dolog volt, a gyakorlati felhasználás hatékonyságát megkérdőjelezte, hogy a baktérium igen lassan bontotta a palackokat, és még a munkakörnyezetére is igen kényes volt. (Az igazán hatékony működéshez állandó 30-37 fokos hőmérsékletet, és 7-7,5-es pH értéket igényel.)

A módosított enzimnek ezért is nagy a jelentősége, mert bár magasabb (50 fokos) hőmérsékletet igényel, mégis kétszer olyan hatékonysággal működik, mint a természete baktérium. Ez a korábban kísérletezett mesterséges változatokhoz képest is előrelépés, mert azok még ennél is jóval magasabb, 70 fokot igényeltek. A nagyüzemű, ipari felhasználáshoz még mindig sok az 50 fok is, de a kutatók szerint az algoritmus segítségével a jövőben további módosításokkal még könnyebben kezelhető enzimeket is létrehozhatnak.

Ez azért jelentős eredmény, mert a műanyag napjainkra már nem csupán a környezetet terheli elképesztő mértékben, de egészségügyi szempontból is komoly veszélyeket rejt számunkra. A világon szinte már alig van olyan élőlény, amelynek szervezetében ne találtak volna mikroműanyagokat a kutatók. Korábbi, kagylókon végzett vizsgálatok során megfigyelték, hogy a mikroműanyag a sejtekbe belépve gyulladásos reakciókat váltott ki. A tudósok attól tartanak, hogy az emberekre is hasonló hatással lehet, vagy más, jelenleg még nem ismert károsodást okozhat.

Mindezek fényében bármilyen, a műanyagok csökkentését célzó lépés hasznos lehet. Ebben pedig komoly szerepe lehet később a műanyagokat falatozó baktériumoknak is.

Forrás: Qubit