A modern technológiák megjelenése előtt az emberek csak tapasztalati úton következtethettek az időjárás alakulására, és ezt sokszor az állatok viselkedéséhez kötötték. Az egyik ilyen legismertebb népi bölcsesség Magyarországon, hogy ha a tavaszkezdő napként emlegetett február 2-án a medve meglátja az árnyékát, és visszabújik a barlangjába, akkor hosszú telünk lesz.
Ez a hiedelem arra a szájhagyomány útján terjedő megfigyelésre épül, hogy amikor február elején tiszta égboltot, derült időt tapasztaltak őseink, akkor legtöbbször sokáig tartott a tél. Noha manapság olyan fejlett eszközök és szenzorok állnak a rendelkezésünkre, amelyekkel nagy pontossággal meg tudjuk határozni akár hosszútávon is az időjárást, a medveárnyék-észlelés napja még mindig egy fontos tájékozódás pont a magyar néplélek számára.
Ennek megfelelően az ország több állatkertje és vadasparkja is beszámolt a macik viselkedéséről. Hugi, a Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje például napsütésre ébredt, meglátta az árnyékát, így az ő jóslata alapján elhúzódó hidegekre lehet készülni.

A Veszprémi Állatkertben és a Szegedi Vadasparkban is kiemelt figyelmet fordítottak a medvekifutókra, és ezekben az esetekben is hasonló tapasztalatok születtek, mint a budapesti árnyékészlelés esetében. Dönci, a debreceni örvösmedve azonban nemigazán mutatkozott, amihez valószínűleg a reggelre leesett pár centis hónak is köze volt.
Sok helyen ezen a héten, hétvégén medvékkel kapcsolatos tematikus programokat, akciókat tartanak, lesz Mackófesztivál és Medve Nap is, ahova a plüssmacival vagy medvemaszkban érkező érdeklődők kedvezményeket kapnak.
Kép forrása: MTI/Balogh Zoltán
