kezdőlap / Zöldövezet / A legjobb termék, amit le se kell gyártani – avagy mi is az a "Ne vegyél semmit" mozgalom?
A legjobb termék, amit le se kell gyártani – avagy mi is az a "Ne vegyél semmit" mozgalom?
2022. szeptember 9. péntek 08:36 -

Ma, amikor minden korábbinál több szemetet termel az emberiség, vannak akik radikális életmódváltással szeretnének fordítani a helyzeten, és azt vallják, hogy amit csak lehet cseréjük egymás közt, új dolgokat pedig csak a legszükségesebb esetben vegyünk. A jelenlegi folyamatosan emelkedő árak fényében pedig akár új lendületet is kaphatnak.

A 2011-ben indult Buy Nothing projekt hiperlokális ajándékgazdaság, alulról szerveződő, önkéntesek segítségével működtetett szerveződés, melynek egyik legfőbb célja, hogy csökkentse a hulladékot, a másik pedig, hogy lokálisan ossza újra a szükséges javakat.

A projektet Rebecca Rockefeller és Liesl Clark, két amerikai anyuka indította el, miután a Washington állambeli a Salish-tenger partján sétáltak gyerekeikkel, és azt vették észre, hogy egyre több szemetet sodort a partra a víz: tollakat, lufikat, gyerekjátékokat. Ezután kezdtek el gondolkodni arról, mit tehetnének azért, hogy a saját használati tárgyaik ne jussanak a partra vetett műanyagszemét sorsára.

Az első Buy Nothing csoportot 2013-ban hozták létre a Facebookon, hogy a közösség tagjainak egyre kevesebbet kelljen boltba mennie, és egymás között oldják meg, ha valakinek kell valami. Azóta pedig már számos különböző országban indultak el a helyi csoportok.

A Buy Nothing csoportok nagyon jól szervezettek és szigorú szabályaik vannak: egyszerre csak egy lokális csoportba lehet belépni, és háromféle üzenetet lehet posztolni: felajánlani vagy kérni lehet valamilyen tárgyat, szolgáltatást vagy ráfordított időt, és köszönetet lehet mondani a segítségért.

A projektről bővebb információt a Buy Nothing oldalán találhattok.

Szerző: Dávid Tamás
TOVÁBBI Zöldövezet TARTALMAK
Copyright © 2020 Erzsébet Ifjúsági Alap. Minden jog fenntartva.
Az oldal az Európai Szociális Alap támogatásával, az EFOP-1.2.3-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében jött létre.