Sokak tartanak otthon háziállatot, leginkább kutyát. De vajon miért? Részint lelki okok miatt, részint pedig azért mert az állat segítség számukra a mindennapokban. Ilyenek például a segítőkutyák a vakok és gyengénlátók számára. Ők, amolyan látó szemek, vigyázó kezek egy sérült ember számára. Sokszor szinte tökéletes párost tudnak alkotni.

Az élet más területein is megmutatkozik a kutya-ember kapcsolatának pozitív hatása. A terápiás kutyákat kifejezetten erre a célra – ahogy az elnevezésből egyenesen következik-, terápiára és fejlesztésre nevelik már kis koruk óta. Iskolákban, óvodákban egyre gyakrabban alkalmazzák a kutyás terápiákat, foglalkozásokat a gyerekek fejlesztésére, mindezt igen nagy eredményekkel. Ezen alkalmakkor a kutya aktív motiváló résztvevője a folyamatnak. Az ilyen foglalkozások oldják a stresszt, a szorongást, fejlesztik a részképességeket és pozitívan hatnak a társas kapcsolatok kialakítására is. Gyermekeknél kis korban a beszédindításban tudnak segíteni. 

Boris M. Levinson pszichiáter egy véletlen folytán 1960 táján rájött arra, hogy a kutyák a pszichiátriai kezeléseknél is jól lehet használni. Így a felnőttek gyógyulásában hatékony segítők tudnak lenni. A kutyák jól tükrözik a kliens érzelmeit, reakcióit és akár közös kommunikációs csatornává is tudnak válni, segítve így a pszichiáter, terapeuta munkáját. Sőt, kutatások igazolják, hogy optimalizálják a vérnyomást és a depresszióra is pozitív hatással vannak négylábú barátaink. 

Vannak olyan beteg személyek, akiknek sokszor a mellettük lévő kutya mentette meg az életüket. Ezek a rohamjelző kutyák. Ők egy-egy rosszullét – epilepszia, diabétesz - előtt jeleznek a gazdájuknak, akik gyógyszer bevételével meg tudják előzni a bajt. Ezek az állatok speciális kiképzésükből fakadóan roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak.

Beláthatjuk, hogy a kutyák – és úgy általában az állatok- nem csak lelki társai tudnak lenni az embernek, hanem nagyon sok élethelyzetben a fejlődésünket a gyógyulásunkat is szolgálják.